Ha pénzed van, annyi mindent megvehetsz.
Autót és egy szép lakást.
De igaz értéket szívedben keress.
Sose nézd a csillogást!
Nem lehet boldogságot venni.
A szegény néha gazdagabb.
Amiről azt hitted, hogy szép lesz,
csak egy múló pillanat!
A végtelen soha nem lehet tiéd,
hiába is hajszolnád.
Van mindened, de csak voltak álmaid.
Én már sose várok rá!
Örök érvényű és örök értékű gondolatok ezek.
VálaszTörlésHa hosszú ideig nincs pénze az embernek, teljesen elveszíti az önbizalmát, teljsen értéktelennek, értéketlennek érzi önmagát; s a szívében megmaradt érték, valójában nem is tartaja fontosnak a csillogást... a fényt is kezdi utálni egy idő után.
S az álmai?
Pont olyanok mint az "imettem" (ébrenléti állapot).
Küzd itt is, ott is .
"nappal az ember azzal küzd ami van, éjjel meg azzal ami nincs..." Tamási Áron. Ábel a rengetegben.
Egyszer olvastam ezt valahol. Gyakran eszembe jut, ez is mennyire örök érvényű...
VálaszTörlés"Talán eljön a pillanat, mikor elmondhatod, hogy az EGÉSZET akartad. Az egészet, az igazit, nem a pótlékot, a hasonlót, a mellékeset: az egészet, a boldogságot és az igazat, az igazságot, akármilyen félelmes és földközeli. Nem akartál az élet helyett valamit, ami csak hasonlít az életre, nem akartál lélek és betű helyett olyasmit, ami csak ügyes torzképe a léleknek és a betűnek; igazi nőket akartál szeretni, igazi könyveket akartál írni, igazi emberekkel akartál harcolni és megbékélni. Az EGÉSZET akartad, nem valamilyen törlesztéses részletet. Vágyad nem teljesedett be. Elbuktál. De a földön és a sárban heverve, ledöfött harcos, dadogjad ezt: "Legalább vágytam az egészre, legalább akartam az igazit, legalább ennyit értsetek és bocsássatok meg."
Igen.Igen.
VálaszTörlésA "Száll a kakukk fészkére" című könyvben is ez volt a történet mottója.
Nem tudom emlékszel?
Tudván tudta, hogy nem lehetséges elmozdítani a helyéről a nehéz fürdőszobai csaptelepet, de arra biztatta a társait, hogy fogadjanak rá.
S amikor bemutatta, hogy "hogyan nem tudja elmozdítani a helyéről", természetesen elvesztette a fogadást.
Vesztesként ezt mondta a társainak: "de leagalább megpróbáltam".
Az ép, egészséges elméjű embert végűl a kezeléssel tették őrülté!
A "süket-néma" indián megfojtotta, emberségből, hogy ne keljen végig égnie a bolondok életét...s megszökött az őrültek házából, mert megpróbálta azt amire a társa tanította. Sikerrel.
...
Ugye érted, hogy miről beszélek?